Az 1900-as évek első két évtizedében Kós már túljutott az ifjúkori útkeresésen, több jelentős állami megbízatást teljesíthetett Budapesten, majd 1912-1913-ban Erdélyben is megbízásokat kapott. A kormányzat felismerte, hogy érdemes népi hatásokból táplálkoznia, ha maradandót és értékeset kíván alkotni. Elmondható, hogy Kós a fővároson kívül Sepsiszentgyörgyön vált nagyon hamar – mai kifejezéssel mondva – sztárépítésszé… https://eszm.ro/2016/01/05/a-szekely-haz/
A múlt század elején irányult az építészek figyelme a népi építészet formái és stílusjegyei felé. Köztudott, hogy ennek a fontos művészet- és kultúrtörténeti jelenségnek, társaival együtt, az akkor Fiataloknak nevezett építész-csoporttal, Zrumeczky Dezsővel, Györgyi Dénessel, Kozma Lajossal és Mende Valérral, Kós Károly volt az egyik legkiemelekdőbb képviselője. Joggal, s nem véletlenül.
