Abásfalva – „Id. László Gyula felújított háza”

SICVLICVM 00001.

A falu szülötte, László János mérnök-vállalkozó már rég észlelte, hogy mi a teendő, ha konzerválni szeretné a faluképet: törekedni kell arra, hogy egymás szomszédságában minél több régi típusú bennvaló maradjon fenn. A felújításokat saját szülői házával kezdte. Úgy végezte a munkálatokat, hogy nyoma se látszódjék semmiféle beavatkozásnak.

A László Pál által épített ház (1940 k.)

A megszokott, helyben fellelhető anyagokat használta. Úgyhogy a ház utcára néző falai, a kőből rakott kerítés és a kapu olyan, mintha évi rendszerességgel elvégezték volna rajtuk a soron következő apró – állag és állapot-megőrző – javításokat, meszeléseket, olyan az életszer, mintha a hosszú generációk óta megszokott tevékenységeket folytatnák bennük a lakók.

Nagy tisztelettel nyúlt az udvaron álló épületekhez. „Az Úr Isten segedelméből épült ez a ház ifjab László Pál és Rebeka által 1868 ba” – olvasható az oromfalán, amely feliratot óvatos műgonddal frissítettek 2015-ben.

Ebben a házban látta meg a napvilágot 1875-ben id. László Gyula, aki több testvérével együtt lehetőséget kapott a taníttatásra. Igazgató-tanítóként működött Kőhalomban, ahol aztán családot alapított – felesége a bibarcfalvi Tordai Vilma volt –, és ott született leánygyermekük, majd ifjabb László Gyula is, a majdani neves régész-professzor és képzőművész, a kettős honfoglalás elméletének kidolgozója, aki fölöttébb büszke volt ugyan szászföldi szülőhelyére is – szívesen emlegette, hogy benne van a Himnuszban az a hely: „…hol vár állott, most kőhalom” –, de ugyanúgy ragaszkodott Abásfalvához is, ahol gyermekként és felnőttként számtalanszor megfordult.

László János elhatározta, hogy valamilyen formában – egy szobával, vagy bár egy sarokkal – emlékhelyet fog kialakítani a László-ősöknek. Az emlékállítás létrejötte még nem történt meg.

Az építtető László Pál és felesége (1890 k.)

Az utóbbi évek során azonban sor került több szomszédos ház megvásárlására és felújítására. Ennek az lesz az eredménye, hogy tovább bővül a jövő számára megmentett és „felajánlott” házsor, amely ma már határozottan mutatja azt az irányt, amely kizárólag pozitív előjelű tartalmakkal bír. Több bennvaló esetében sikerült megtartani a régi formát, és sikerült új rendeltetést hozzárendelni az építményekhez.

Idős László Gyula és felesége, Tordai Vilma (1930 k.)

Az ősök iránt érzett alázat és hűség mindenképp alkalmassá és érdemessé teszi ezt a „projektet”, hogy a SICVLICVM-csoportba befogadjuk első körben id. László Gyula szülőházát, amely így ebben a sorban a Gyöngyössy-féle keményfalvi bennvaló után a 00001-es sorszámot viselheti. Nem kell túl hosszú időnek eltelnie ahhoz sem, hogy ide visszatérjünk, hiszen látni jelen pillanatban is egy-két most zajló felújítást. A példa követendő. Követhető. És követik is.

A címképet és a szövegközi friss képeket László János készítette

Simó Márton/ ÉSZM

Kapcsolódó:

„Áldom a teremtőt” – Portréfilm László Gyuláról (1.rész)

„Áldom a teremtőt” – Portréfilm László Gyuláról (2. rész)

László Gyula képzőművész, régész, egyetemi tanár – Fotó: Diaszporaalapitvany.ro

László Gyula (1910–1998) tudósra és művészre, a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagjára emlékezett a Vigadó Galéria 2017. évi kiállítása, mely grafikáiból, metszeteiből, illusztrációiból, festményeiből és szobraiból mutatott be merítést, fia, László Zoltán válogatásában. A kiállítás egyfajta életrajz: a Széchenyi-díjas régész – akit elsősorban a magyar őstörténet-kutatás kiemelkedő tudású alakjaként ismerünk –, képzőművész páratlan életútjának bemutatását tűzte ki céljául.

László Gyula nyomában

Exit mobile version